udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
127
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-127
Névmutató:
Kövesi, Laura Codruta
2006. október 3.
Traian Basescu államfő aláírta Laura Codruta Kövesi főügyészi kinevezését. Kövesi szerint a minisztérium reformja a feladatok pontos kiválasztása, valamint ezek elvégzésének ellenőrzése által valósulhat meg. /Basescu aláírta Kövesi kinevezését. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./2006. október 6.
Beiktatták Románia főügyészi tisztségébe október 5-én a magyar férje nevét viselő Laura-Codruta Kövesit, aki eddig a Szeben megyei ügyészségen tűnt ki hatékony munkájával. Kövesi elődje, Ilie Botos azt követően mondott le júliusban, hogy a terrorizmussal és a tavaly Irakban elhurcolt három román újságíró elrablásának megszervezésével vádolt Omar Hajszam szíriai üzletember elmenekült Romániából. /Beiktatták az új főügyészt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./2006. október 13.
Felfüggesztették az október 9-e, hétfő óta tartó, eredetileg vasárnapig tervezett tiltakozó akciójukat az ügyvédek. Az ügyvédek azt követően hagytak fel ideiglenesen a tiltakozással, hogy Laura Kövesi legfőbb ügyész megígérte: megsürgeti az általuk felvetett kifogások megoldását. /Cs. P. T.: Felfüggesztették az ügyvédsztrájkot. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2007. március 15.
Hiába tiltja a törvény a háborús bűnösök kultuszának ápolását, Marosvásárhely polgármesteri hivatala még mindig Antonescu nevét használja a vár melletti sétány megnevezésére – figyelmeztet a marosvásárhelyi Pro Europa Liga emberjogi civil szervezet. Haller István, hozzátéve, bűnvádi panaszt tesznek Dorin Florea polgármester ellen. Az utca nevének megváltoztatására évekkel ezelőtt hozott határozatot a városi tanács. Ennek ellenére folyamatosan jelennek meg a Dorin Florea polgármester nevével jegyzett hirdetések, amelyekben következetesen a háborús bűnös román személyiség nevét használják. Smaranda Enache, az emberjogi szervezet társelnöke elmondta, több alkalommal is figyelmeztették a város elöljáróját a törvénytelenségre. Egy alkalommal Florea válaszolt is, sajnálatát fejezte ki, és azt mondta, tévedésről van szó csupán. Idén március 13-án viszont a Cuvantul Liber című román nyelvű Maros megyei napilapban egy újabb újsághirdetés jelent meg, amelyet szintén Dorin Florea írt alá. A hirdetésben a város lakosságát, illetve az érintett utca lakóit a lomtalanítás időpontjáról tájékoztatják, az utcát pedig a háborús bűnös Ion Antonescu marsall nevével közlik. A Pro Europa Liga az Európai Néppárthoz is küldünk levelet, tekintve. A Pro Europa Liga egyúttal az 1990 márciusi események újravizsgálását is kéri Laura Codruta Kövesi főügyésztől, mivel mai napig nem derült fény a megmozdulás mögött állók kilétére. A PEL tizenhét év alatt eddig valamennyi főügyészhez fordult már ugyanezzel a kéréssel. /Antal Erika: Háborús bűnös utcája. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./2007. március 20.
Az államelnöki hivatal engedélyezte Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter elleni ügyészségi eljárást. Az illetékes ügyészek az RMDSZ politikusának felelősségét vizsgálják egy tavaly novemberben, jelentős román állami cégek privatizációja kapcsán kirobbant „kémügyben”. Az RMDSZ továbbra is kiáll minisztere mellett, így sem miniszteri posztjáról nem tervezi visszahívni őt, sem az európai parlamenti választások jelöltlistáját nem kívánja módosítani. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök zsarolásszagúnak érzi az elnöki hivatal kétértelmű állásfoglalását, és azt feltételezi, hogy Basescu már korábban ismerte a döntést, de ezt éppen azon a héten hozta nyilvánosságra, amikor jelentős politikai döntések várhatók a belpolitikai válság megoldása érdekében. A törvények szerint egy hivatalban lévő miniszterrel szemben csak akkor kezdődhet büntetőjogi vizsgálat, ha azt előzetesen az államelnöki hivatal engedélyezi a hivatal keretében működő különleges vizsgálóbizottság jelentése alapján. Ehhez a testülethez fordult december 6-án Laura Codruta Kövesi, Románia főügyésze. Három és fél hónap után érkezett meg az elnöki hivatal válasza: zöld utat adott az ügyészi vizsgálatnak. Az elnöki bizottság nem tudott állást foglalni azzal kapcsolatosan, hogy léteznek-e megalapozott gyanújelek Nagy Zsolt feltételezett bűnösségével kapcsolatban. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy egy minisztert hónapokon keresztül a gyanú árnyéka övezzen, majd az ellene megfogalmazott vádakat közvetve vagy közvetlenül politikai célokra használják a kormány, egyes miniszterek vagy egyes pártok ellen. /B. T. : Engedélyezték a Nagy Zsolt elleni ügyészségi eljárást. Az informatikai minisztert egyelőre nem függesztették fel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./2007. május 10.
Simon Judit, az Új Magyar Szó főmunkatársa kiállt Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter mellett, helyeselte, hogy Doru Tulus ügyész visszahívását kérte, az ügyész ugyanis a dossziéháború újabb fejezetét készítette elő, politikusok aktáit vette elő. Laura Kövesi főügyész, és Daniel Morar DNA-igazgató Macovei emberei, a Legfelsőbb Bírói Tanács elnöke pedig a felfüggesztett államfőé. Traian Basescu felfüggesztett államfő minden eszközt megragad, hogy visszaszerezze hatalmát. /Simon Judit: Robbannak a rejtett bombák. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./2007. május 15.
„Megdöbbentően ostobának” nevezte a képviselőház állandó bizottságának több tagja Laura Codruta Kövesit. Valeriu Zgonea, a képviselőház jegyzője azt követően nyilatkozta ezt, hogy a testület megvitatta a főügyész Bogdan Olteanu házelnöknek küldött válaszlevelét az ügyészek parlamenti meghallgatásával kapcsolatban. Levelében a főügyész elutasította Olteanu arra vonatkozó felkérését, hogy ügyészek jelenjenek meg a telefonlehallgatásokat vizsgáló parlamenti bizottságok előtt. Kövesi szerint az ügyészek tevékenységébe történő beavatkozásnak minősül, ha kötelezővé teszik számukra a megjelenést a szaktestületi meghallgatáson. Zgonea szerint a főügyész „megsértette a parlamentet” levelével, amelyet „mintha nem is jogász írt volna”. Hozzátette: a képviselőház elnöke állásfoglalást kér az ügyben a jogi bizottságtól, majd a Legfelsőbb Igazságügyi Tanácshoz (CSM) fordul a főügyész magatartása kapcsán. /Fall Sándor: Leostobázott főügyész. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./2007. július 31.
Romániában az a politikai erő győz, amely élvezi a titkosszolgálatok támogatását. Ez a már közhelynek számító állítás főként a belföldi (SRI) és a külföldi hírszerző szolgálatra (SIE) vonatkozik. Legutóbb éppen Emil Constantinescu volt államfő beszélt erről, aki magas rangú pozíciójából láthatta, hogyan működnek a rendszerváltás óta még mindig homály fedte titkosszolgálatok. Constantinescu szerint a SRI és a SIE az elmúlt hónapokban egyértelműen átállt Traian Basescu államfő oldalára. A köztük létrejött állítólagos paktum szerint Basescu nem csorbítja meg a SRI és a SIE hatalmát, befolyását, ugyanakkor a hírszerzők besegítenek az államfőnek abban, hogy megerősítse hatalmát. Továbbra sem tisztázódott a homály a törvényes telefonlehallgatásokat illetően. Korábban ugyanis Gheorghe Zamfir hírszerző tábornok beismerte: nem csak a SRI, hanem a Legfőbb Ügyészség keretében működő Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmusellenes Igazgatóság (DIICOT), valamint a rendőrség kötelékében működő szervezettbűnözés-megelőzési osztály, illetve a belügyminisztérium titkosszolgálata (DGIPI) is rögzíthet magánbeszélgetéseket. Ezt a vallomást a bizottság munkájáról készült jegyzőkönyv tartalmazza, amit a Gardianul című napilap közölt. Az érintett intézmények sorra próbálták cáfolni a vádat, végül az SRI tett közzé egy közleményt, hangsúlyozva, hogy csak ők végeznek lehallgatásokat, de elismerte: például a DNA tavaly március 1-je óta a hangfelvétel birtokába juthat, és a Daniel Morar által vezetett ügyészek rögzítik papírra a beszélgetés tartalmát. Felmerül azonban a jogos kérdés: ha a hangfelvételek kikerülnek a SRI-ből, akkor mi a garancia arra, hogy ezeket később illetéktelen személyek nem használják fel az érintettek zsarolására. Miközben a Legfőbb Ügyészség tagadta, hogy az intézmény rendelkezne a lehallgatásra alkalmas, úgynevezett terminállal, a Mediafax hírügynökség megjegyezte: köztudott, hogy a DNA-nak van ilyen berendezése, hiszen a büntetőjogi perrendtartási törvénykönyv lehetővé teszi az ügyészeknek, hogy nagyon fontos esetekben bírói engedély nélkül is megfigyelés alá helyezzék 48 órán keresztül a gyanúsított telefonját. Laura Codruta Kövesi főügyész közölte: a törvény lehetővé teszi, hogy a Legfőbb Ügyészségnek legyen ilyen technikai berendezése, de nincs a birtokában terminál. Leszögezte: nem végeznek lehallgatásokat. A főügyész megerősítette, amit a SRI is nyilvánosságra hozott közleményében, hogy a DNA és a DIICOT is megkapja elektronikus formátumban a lehallgatásokat. A napokban a Ziua című napilap ismertette a DNA-nak a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM) júniusban elküldött jelentését. Eszerint 2005 és 2007 között a DNA által végzett 465 lehallgatásból mindössze 268 volt sikeres, ugyanis csak ennyi esetben született vádemelés. A telefonlehallgatások kapcsán zajló vita közben kiderült, hogy az elektronikus levelek sincsenek teljes biztonságban. /Borbély Tamás: Régi beidegződések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./2007. december 13.
Több ügyész ellen is vizsgálatot indított a közelmúltban a Legfelsőbb Ügyészség Korrupcióellenes Ügyosztálya (DNA), miután kiderült róluk, hogy csúszópénzek segítségével szereztek vezető tisztségeket. Ennek ellenére a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) plénuma úgy döntött: jóváhagyják a tisztségek betöltésére kiírt vizsgák eredményeit. A korrupcióellenes ügyészek december 12-én 24 órás őrizetbe vételi parancsot bocsátottak ki Gheorghe Dumitru ügyész és Gheorghe Bucur közjegyző – a CSM volt tagja – ellen, miután a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészekért felelős osztálya jóváhagyta az őrizetbe vételt. Laura Codruta Kövesi, Románia főügyésze megengedhetetlennek minősítette az ügyészek őrizetbe vételére vonatkozó döntést. /Nagy B. István: Megvásárolt ügyészi állások. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./2008. január 11.
Január 10-én Traian Basescu államfő jelenlétében megválasztotta új elnökét és alelnökét a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM). Lidia Barbulescut egyedüli jelöltként választották meg, az alelnök Gratiana Isac lett, így először tölti be nő e két funkciót. A szavazatszámlálás nem volt mentes az incidensektől, az új elnököt egyhangúlag megválasztottnak kiáltották ki, és Laura Codruta Kövesinek, Románia főügyészének kellett közbeszólnia, közölve, hogy ő ellene voksolt. Szerinte a „baki” célja éppen az volt, hogy kiderüljön, ki adta le az egyetlen ellenszavazatot. Románia főügyésze, Laura Kövesi egyébként keményen bírálta a CSM-t, mivel képtelen megoldani az igazságszolgáltatás problémáit, és elérkezettnek mondta az időt arra, hogy feltárják az igazságügy hitelvesztésének okait. Az összejövetelen Traian Basescu államfő a testületet azzal vádolta, hogy saját maga szegi meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, amikor hallgatólagosan eltűri az alkotmányszegéseket, és azokról nem értesíti az alkotmánybíróságot. /Bogdán Tibor: Hölgyek vezetik a CSM-t. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./2008. január 25.
Nem szükséges a parlament jóváhagyása ahhoz, hogy a Tariceanu-kormány korrupcióval vádolt volt és jelenlegi miniszterei ellen, akik tagjai a szenátusnak vagy a képviselőháznak is, bűnvádi eljárás induljon – fejtette ki Laura Codruta Kövesi, Románia főügyésze. A Monica Macovei volt miniszter személyét érintő vádakat illetően Kövesi elmondta: ügy a nyomozás megkezdése előtti szakaszban van csupán. Eckstein-Kovács Péter szerint nem világos, hogy a miniszteri felelősség törvénye alapján bűnvádi eljárás indításakor szükséges-e annak a háznak a jóváhagyása, amelynek tagja az illető képviselő vagy szenátor, vagy sem. /Kövesi: Nem szükséges a parlament jóváhagyása a bűnvádi eljáráshoz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./2008. július 23.
A kommunista bűnösök üldözésénél a kutatók titkolózással szembesülnek. Ennek ellenére a Kommunizmus Bűncselekményeit Feltáró Intézet – Marius Oprea vezetésével – keresi a bűnösöket, és megtalálja egy részüket. Az ügyészség azonban szabotálja munkájukat. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ feladata, hogy megvizsgálja: az előírt kategóriák közül – választott tisztségviselők stb. – kik működtek együtt a politikai rendőrséggel. Az újságíró kérdésére, hogy fölöslegessé vált a CNSAS kollégiuma, Marius Oprea leszögezte, éppen azért, hogy valamelyik politikai oldal ne vonhassa ellenőrzése alá a hivatalt, meg kell tartani az élén ülő politikai tanácsot. Marius Opreát most azzal vádolják, hogy a magyarok és az RMDSZ bérence, mert a Hargita megyei rendőrfőnökről kiderítette: a kommunista rezsim idején embereket kínzott, ezért kérte a lemondását. Erre meg azt állították, hogy legjobb román ember ellen áskálódik. A Kommunizmus Bűncselekményeit Feltáró Intézet az ügyészségnek alaposan dokumentált periratokat szolgáltat. Azonban munkájukat akadályozza a titkolózás. Például az egyik – a Szabad Európa Rádió elleni, 1982-ben történt merényletet követően és egyéb levélbombás merényletek nyomán – Bonnból kiutasított román diplomatáról adatokat kértek a Külügyminisztériumtól. Ion Constantinról van szó, aki a külügynél dolgozott egészen 1999-ig. A Külügyminisztérium azonban azt állította, hogy ez az ember sohasem dolgozott náluk. Hasonló választ adott a külügyi hírszerzés is. Ennek ellenére Marius Oprea megtalálta a német rendőrség archívumaiban a kiutasítás dossziéját, adatokkal támasztotta alapján az ügyet. Terrorista cselekményekről van szó, melyeket román diplomaták követtek el. És mi történt? Semmi. Nagyon magasan futnak a szálak, bankigazgatók, külügyi gazdasági képviseletek vezetői... Az ügyészség szabotálja a munkát. Átadtak nekik olyan dossziékat, amelyekben a büntetőjogi besorolás is benne van, mégsem került egy sem a bíróság elé. Marius Oprea úgy gondolja, Traian Basescu elnök vezényletével folyik mindez, mert a jelenlegi főügyész, Laura Codruta Kövesi mindent elnöki parancsra csinál. Több mint négyszáz emberről adtak át dokumentációt az ügyészségnek, ennek ellenére jelenleg egyetlen szekustiszt ellen sem indult eljárás, még kihallgatásra sem rendeltek be egyet sem. /Isán István Csongor: „Két hét alatt megtalálnám Elodiát”. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./2008. október 6.
Magánszemélyként tett feljelentést magyar rendezvény ellen Dan Tanasa, a FACIAS elnöke, a sepsiszentgyörgyi Wass Albert-hét betiltását kéri Románia főügyészétől. A sepsiszentgyörgyi Dan Tanasa annak az állam visszaéléseivel szemben védelmező egyesületnek (FACIAS) az elnöke, amely az utóbbi hetekben tucatnyi feljelentést küldött a hivatalos szervekhez. Ez a civil szervezet tiltakozott többek között az autonómiareferendum ellen, az ellen, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi székházára nincs kitűzve a román zászló, és hogy a Kovászna megyei könyvtárigazgatói tisztségre kiírt versenyvizsgán feltétel volt a magyar nyelv ismerete. Mostani feljelentésében arról tájékoztatta Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyészt, hogy az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) október 13–20-án Wass Albert-hetet szerveznek Sepsiszentgyörgyön. Kifogásolta, hogy a rendezvényt a helyi önkormányzat 1500 lejjel támogatja. Tanasa a kormányrendeletre hivatkozott, amely tiltja az emberiség elleni bűncselekmények miatt felelős személyek, valamint az önkényuralmi jelképek kultuszát. Arról nem tett említést, hogy a kolozsvári népbíróság 1946 márciusában hozott ítélete, amely háborús bűnösnek mondta ki Wass Albertet, többek szerint megalapozatlan bizonyítékok alapján született. Nemes Előd, az EMI helyi elnöke szerint Dan Tanasa jogtalanul vádolja a szervezetet, hiszen a rendezvénysorozat Wass Albert életművén alapszik, könyvei pedig nincsenek betiltva Romániában. 2004-ben a Maros Megyei Rendőrfelügyelőség hivatalból indított eljárást a Wass Albert emlékére rendezett felolvasó-maraton szervezői ellen. Akkor a legfőbb ügyészség megállapította, Wass Albert nem követett el háborús bűnöket. Bartha József a holtmarosi Wass Albert-szobor kálváriájáról tart előadást, Zorkóczy Zenóbia Wass Albert-estjét mutatja be, kisiskolások az író meséit olvassák fel, színdarabjait adják elő. Az Ismerős Arcok zenekar és Simó József előadóművész Építsünk hidat! című zenés irodalmi estjét Sepsiszentgyörgy után Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen is bemutatják. /Bíró Blanka: Feljelentés a Wass Albert-hét miatt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./2008. október 14.
Nem indítanak büntetőeljárást Ion Iliescu ellen az 1990. június 13–14-i bányászjárás kapcsán – olvasható a Legfőbb Ügyészség közleményében. A volt államfőt abból a szempontból vizsgálták, köze volt-e az akkori eseményekhez, amelyekben négyen meghaltak, hárman pedig megsebesültek, így a vád minősített emberölés, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, illetve kísérlet ezekre a tettekre. A közlemény szerint az ügyészek arra a következtetésre jutottak, hogy a volt államfőről nem állapítható meg bűntett elkövetése. Iliescu ellen egy 2007. június 19-i határozat alapján indult vizsgálat, mivel, a gyanú szerint, szándékosan teremtett olyan helyzetet, hogy a katonák a bukaresti Egyetem téren, illetve a főváros más pontjain a tüntetők közé lőjenek. A legfőbb ügyész 2007. december 7-én bejelentette a fenti határozat érvénytelenítését, azóta pedig új ügyiratot állítottak össze. Teodor Maries, az 1989. December 21. Egyesület elnöke az említett döntés miatt hatáskörrel való visszaéléssel vádolta meg Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyészt. Szerinte Kövesi ezzel meg akarta hálálni kinevezését tisztségébe, „amibe Ion Iliescu is besegített a PSD-n keresztül”. A büntetőeljárás elvetése jelzés a Legfelsőbb Bíróságnak, amely fel fogja menteni Chitacot és Stanculescu egykori tábornokokat, – állította Maries. /B. S. : Mentőöv Ion Iliescunak. Nem indul büntetőeljárás a volt államfő ellen a bányászjárások ügyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./2008. október 16.
Feljelentés tett Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyésznél a Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi tanácsosai ellen az autonómia-népszavazás kezdeményezéséért Dan Tanasa, az alkotmányos rend és az állambiztonság veszélyeztetésével vádolva a tanácstagokat. Tanasa ugyanakkor Albert Álmos volt sepsiszentgyörgyi polgármester ellen is feljelentést tett, azzal vádolva, hogy aláásta a nemzetgazdaságot. A vádat az RMDSZ-es politikus márciusi nyilatkozatára alapozza, miszerint megbízatása alatt célzatosan nyitott kaput a befektetők előtt, hogy ne változhasson meg a város etnikai összetétele. /Feljelentés az MPP-tanácsosok ellen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./2009. január 9.
Keményen bírálta a Legfelsőbb Bírói Tanácsot (CSM) a testület január 8-án tartott mérlegkészítő és tisztújító gyűlésén Traian Basescu államfő és Laura Codruta Kövesi, Románia főügyésze. Az államfő elítélte azt, hogy a magas rangú jogi köztisztviselők hatályon kívül helyezett törvény alapján kétszerezték meg béreiket. Szólt arról, hogy egyes igazságszolgáltatási tisztségviselők további előjogokat, ebédjegyet, hűségpótlékot, túlóradíjat követelnek. Azt is kifogásolta, hogy bár 2000-ben kormányrendelettel megszüntették az igazságszolgáltatási alkalmazottak stresszpótlékát, az később megjelent a fizetésekben. Laura Codruta Kövesi, Románia főügyésze lassú reagálása miatt marasztalta el a testületet, amely csak a sajtó nyomására lép, ugyanakkor számos fegyelmi ügyet elévülés miatt lezártnak nyilvánított. A tisztújítás során elnökké Virgil Andriest bírót, alelnökké pedig Bogdan Licu ügyészt választották meg. /Bogdán Tibor: CSM-tisztújítás, Basescu-főszerep. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./2009. január 21.
Emberi jogokat sért a kommunikációs adattárolási törvény Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke szerint. Hozzátette: e törvényt Németországban visszavonták, annak ellenére, hogy európai uniós direktíva. Nagy Zsolt volt kommunikációs miniszter szerint technikailag nincs lehetőség a beszélgetések lehallgatására, demokratikus, átlátható, ellenőrizhető a törvény, állapította meg. „Azoktól a törvényektől vagy nem ismert rendelkezésektől kell tartani, amelyek alapján titkosszolgálatok, az ügyészség vagy más hatóságok lehallgatnak, megfigyelnek embereket, anélkül, hogy erről bárki bármit tudna” – tette hozzá Nagy. Rücz Erzsébet ombudsman-helyettes úgy látja, nem jogsértő a telefonhívások adatainak megőrzését előíró törvény. Az ügyészség munkáját, a bűnvádi eljárás folyamatát zavarnák a törvény egyes előírásai Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyész szerint. „A mi szempontunkból az intézkedés szigorúbb, mint a büntető perrendtartási törvénykönyv előírása, hiszen aszerint megengedett a telefonbeszélgetések lehallgatása a bűnvádi eljárás megkezdése előtt” – magyarázta Laura Codruta Kövesi. /Antal Erika, Oborocea Mónika: Figyel és fülel a Nagy Testvér. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./2009. június 17.
Botrányba fulladó viták, a plénum ülés kétszeri felfüggesztése után június 17-én dönti el a képviselőház házbizottsága, mi legyen a sorsa Adrian Nastase Zambaccian 1 nevű bűnvádi dossziéjának. Korábban a képviselők már elutasították a legfőbb ügyésznek azt a kérését, hogy bűnvádi eljárás induljon az egykori miniszterelnök ellen, azonban az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, a honatyák nem az alaptörvénynek megfelelően jártak el. Az új házszabályra szerint a bűnvádi eljárás elkezdéshez a képviselők egyszerű többsége is elég. Erre hivatkozva Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyész újból a bűnvádi eljárás elindítását kérte. A kérés azonban még megvitatása előtt elakadt a képviselőház házszabály-bizottságában. A szociáldemokrata, a liberális és az RMDSZ-es honatyák ugyanis fenntartották: az Alkotmánybíróság ítéletei visszamenőleg nem érvényesek A demokrata-liberális képviselők ezzel szemben azzal érveltek, hogy a házszabály nem tiltja egy szavazás megismétlését. Felszólalt Adrian Nastase is, aki felkérte az igazságügyi minisztert, váltsa le a legfőbb ügyészt, amiért „elfogadhatatlan” kérésekkel fordul a parlamenthez. Felfüggesztette a legfelsőbb törvényszék az egyetlen pert, amely jelenleg Adrian Nastase ellen zajlik. /Nem hagyták cserben Nastasét. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./2009. szeptember 10.
Kisebb incidensek tarkították a December 21. Forradalmárszervezet szeptember 9-én tartott bukaresti tüntetését, amelyet annak ellenére szerveztek meg, hogy az előző este Traian Basescu államfő részvételével megtartott egyeztetésen az elnök arra szólította fel Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyészt, hogy minél hamarabb vizsgálják ki a bányászjárásokhoz és a forradalomhoz kapcsolódó ügyeket. A tüntetők a forradalom idején elkövetett bűncselekményekről szóló, titkos dosszié nyilvánosságra hozatalát követelték. /Balogh Levente: A dossziék nyilvánossá tételét követelik a forradalmárok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./2010. január 8.
Néhány ok arra, hogy idén múzeumba menj
A legnagyobb 19. századi magyar festők művei, vándorkiállítás a pestisről, vagy a székelyudvarhelyi gótok – többek között ez várható idén az erdélyi múzeumokban.
Múzeumi körképünkben erdélyi intézmények igazgatóit kérdeztük meg arról, mik a terveik 2010-re. Kiderült, tavasszal a 19. század legnagyobb magyar festőinek munkáiból láthat kiállítást a közönség Csíkszeredában, nyár végén pedig ugyanott Nagy István új arcát ismerhetik meg a látogatók. Marosvásárhelyen másfél éves projekt eredményét mutatja majd be a klasszikus román festők műveinek kiállítása, míg Sepsiszentgyörgyre 4,5 millió eurós támogatás érkezik, amelyből a múzeum teljes rehabilitációját tervezik. A pestis című vándorkiállítás beutazza Erdélyt, Székelyudvarhelyről pedig útnak indul egy kora népvándorláskori gót települést bemutató, nagyszabású régészeti vándorkiállítás.
Művészeti Múzeum, Brassó
“Mivel az idei év pénzügyileg nem túl ígéretes, a múzeum másféle programokat szervez, mint eddig – ami persze nem jelenti azt, hogy nem lesznek kiállítások” - mondta a Transindexnek Bartha Árpád múzeumigazgató. Elsőként Kövesi György keleti útján készített fényképeinek kiállítása nyílik meg, amely februárban és márciusban lesz látogatható.
Ugyancsak márciusban a nagyszebeni Brukenthal Múzeumban mutatják be a brassói múzeum Arthur Coulin-kiállítását, amely február 14-éig látogatható. A tárlat az egyik legnagyobb 20. század eleji, erdélyi festő születésének 140. évfordulóját ünnepli. Áprilisban a Brassó létezéséről tanúskodó első dokumentum 775. évfordulójára a Művészeti Múzeum Brassó képekben és fényképekben címmel tervez kiállítást. Szeptemberben Elena Popea festő tiszteletére szerveznek évfordulós kiállítást, míg novemberben Művészet a kommunizmusban címmel az 1944 és 1989 között készült, a múzeum tulajdonában lévő alkotásokból láthat majd tárlatot a brassói közönség.
Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda
A csíkszeredai múzeumban az április végén megnyíló, a 19. századi magyar festészetet bemutató kiállítás ígérkezik az év legnagyobb eseményének. Itt olyan művészek alkotásaival találkozhat majd a közönség, mint Barabás Miklós, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály, Mednyánszky László, Paál László és Szinyei Merse Pál. A június végéig látogatható tárlat több mint hatvan festményt vonultat fel a Magyar Nemzeti Galéria, illetve a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményéből. “A múzeum ötödik, kiemelt kiállítása a magyar művelődéstörténethez, a közkedvelt festészethez való visszatérést jelent majd” - fogalmazott Gyarmati Zsolt igazgató.
A február 7-én záruló egyiptomi tárlatot két vándorkiállítás, a Démoni ragály: A pestis, valamint Könczey Elemér karikatúra-kiállítása követi majd. Augusztus elején, a csíkszeredai városnapok alkalmával pedig Nagy István életmű-kiállítása nyílik meg a Csíki Székely Múzeumban. “Nagy Istvánt a legnagyobb székely festőművészként tartják számon, de személyisége nincs eléggé markánsan megjelenítve az erdélyi köztudatban” – fogalmaz Gyarmati Zsolt, és hozzáteszi: nem lehet eleget beszélni róla. A csíkszeredai múzeum saját, húsz képes gyűjteménye mellé újabb 16 Nagy István-művet vásárolt meg az alkalomra 7000 euró értékben, a kiállítást pedig a magyarországi Antal Péter műgyűjtő tulajdonában lévő képek egészítik majd ki. Októberben a cserkészet történetét bemutató tárlattal, novemberben pedig Plugor Sándor grafikus, festő kiállításával várják a múzeum látogatóit. Az igazgató reményei szerint 2011 első felében befejeződhet a 2005-ben elkezdett korszerűsítés a múzeumban, és elkészül az Erdélyben egyedülálló látványraktár, amely gördíthető polcrendszerével egyszerre lesz helytakarékos és látványos. Hiszen – mint az igazgató elmondta –, a múzeum tevékenységének jelentős része, a gyűjtés, konzerválás, restaurálás a színfalak mögött zajlik: ebbe nyerhet majd betekintést a közönség a látványraktár révén, egy-egy múzeumi nyílt nap alkalmával.
Tarisznyás Márton Múzeum, Gyergyószentmiklós
Gyergyószentmiklóson egyelőre csak rövid távon mer tervezni Csergő Tibor András múzeumigazgató, hiszen hogyha megérkezik az épület felújítására a regionális operációs programból megpályázott pénz, a múzeumnak költöznie kell. Az új, ideiglenes székhely pedig egyelőre csak raktárhelyiségek, irodák befogadására alkalmas. Az intézmény ugyanakkor kurátori szerepet vállal több vándorkiállítás szervezésében, ilyen volt tavaly a Térbe zárt pillanat című sztereófotó-kiállítás, illetve A pestis című tárlat is. A távlati tervek között szerepel a Magyar Vendéglátóipari Múzeum anyagából összeállított vándorkiállítás megszervezése, az év első felében pedig többek között Ardai Ildikó iparművész kiállítását láthatja majd a közönség.
Művészeti Múzeum, Kolozsvár
A Bánffy-palotában működő múzeumban több romániai kortárs alkotó kiállítása is látható lesz idén, a Képzőművészek Romániai Egyesületének Kovászna, Beszterce, Maros megyei szervezetével együttműködve. A múzeum saját anyagából is számos válogatást láthat majd a közönség: Kolozsvár képzőművészeti védjegye címmel például Ioachim Nica és Feszt László műveit mutatják be.
Constantin Dinu Ilea és Ion Țuculescu képzőművészek születésének századik évfordulóját is egy-egy kiállítással ünnepli a múzeum, illetve tárlatot szerveznek Georgeta Arămescu Anderson műveiből is. De a tervek között szerepel az intézmény saját gyűjteményéből összeállított önarckép-kiállítás, valamint a nagybányai iskola festőinek tárlata is. A Tribuna újsággal közreműködve a múzeum nemzetközi grafikai kiállítást tervez, míg a német kulturális központ együttműködésével a 20. század eleji reklámot és designt bemutató tárlatot nyitnak majd meg. A Művészeti Múzeumban megtekintheti majd a közönség a magyarországi Kornis Péter fotóművész munkáit is.
Maros Megyei Múzeum, Marosvásárhely
A marosvásárhelyi múzeumban idéntől lesz látható egy nagyobb, másfél éve folyamatban lévő beruházás eredménye: a klasszikus magyar művészeti kiállítás klasszikus román művészeti kiállítással egészül ki. A Várban idén nyílik meg a múzeum kincstári gyűjteményének állandó kiállítása, és ugyanott terveznek egy, a 17. századi Marosvásárhely céhes életét bemutató tárlatot is. Hogyha év végéig elkészül az erre szánt helyiség rendbehozása a Várban, megnyitják a Székely Színház emlékszobáját is.
A múzeum több vándorkiállításnak is otthont ad majd, köztük A pestis című tárlatnak. Május 17-én az intézmény nagyobb szabású rendezvénnyel készül a Múzeumok éjszakájára, amelyet negyedik alkalommal rendeznek meg. Soós Zoltán igazgató elmondta, többek között szabadtéri koncert megszervezésére is készülnek a Kultúrpalota előtt.
Körösvidéki Múzeum, Nagyvárad
A nagyváradi múzeum január 3-ától ideiglenesen zárva tart: az intézmény a Királyi Hadapródiskola épületébe költözik, mivel eddigi székhelye, a római katolikus püspöki palota visszakerült az egyház tulajdonába. Az intézmény legkorábban év végén nyílhat meg újra.
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy
Az intézmény nemrég 4,5 millió eurós támogatást nyert a regionális operacionális programból – amint a pénz megérkezik, elkezdődhet a múzeum Kós Károly tervezte épületének és környezetének rehabilitációja.
Molnár István Múzeum, Székelykeresztúr
A múzeumban havonta egy képzőművészeti- vagy fotókiállítás megszervezésére készülnek, amelyek elsősorban erdélyi magyar, ezen belül is főként székelykeresztúri alkotók műveit mutatják majd be: többek között Kádár Dombi Péter szobrait, Kalló László festményeit és Czire Alpár fotóit láthatja majd a közönség. Nem hiányoznak majd a néprajzi kiállítások sem, többek között kecseti bundikákat, azaz cifra férfimellényeket láthatnak majd a Molnár István Múzeum látogatói. A kiállítások mellett könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, valamint az erdélyi kiadók, újságok szerkesztőivel szervezett találkozások színesítik majd az intézmény programját. A színfalak mögött pedig mentő ásatások folynak a város területén, amelyek az őskor, népvándorláskor és középkor emlékeire koncentrálnak.
Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely
A múzeum egyik legütősebb idei eseményének ígérkezik az a régészeti vándorkiállítás, amelyet a tervek szerint május és október között elsőként Székelyudvarhelyen mutatnak be. Róth András igazgató elmondta, a helyi régészek egy gót települést tártak fel a város környékén, ahonnan óriási anyag gyűjt össze, érdekes újdonságokkal.
A Magyar Kultúra Napját a múzeum tulajdonában lévő művekből összeállított szobrászati kiállítással, a Föld Napját természetrajzi tárlattal ünnepli majd a múzeum. A tervek között szerepel egy képzőművészeti kiállítás megszervezése is a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola volt tanárainak munkáiból. Az év második felében pedig Kosztándi Jenő és Katalin kézdivásárhelyi képzőművészek gyűjteményes kiállítására készülnek. Az érdeklődők Székelyudvarhelyen is megtekinthetik majd A Székely Hadosztály emlékezete című vándorkiállítást. Ugyanakkor nem marad el az évtizedes múltú erdélyi magyar restaurátor-továbbképző konferencia sem, amely az előadások után hagyományosan tanulmányi kirándulással zárul. Őszre két iparművészeti kiállítást is terveznek, ahol nyomdászjelvényeket, illetve Székelyföld magán- és társulati pecsétjeit láthatja majd a közönség. Jelenleg pedig a Haáz Rezső Múzeum ad otthont A pestis című vándorkiállításnak, amelyet január 16-áig tekinthetnek meg az udvarhelyiek.
Fülöp Noémi. Forrás: Transindex.ro